|
A
KMTF szerkezeti felépítése
|
|
| tanulmányi
és tudományos |
gazdasági |
|
| Történelem
és társadalomtudományi |
Pedagógiai
és pszichológiai |
Nyelvésztei |
Természettudományi
és matematikai |
Az
intézmény fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (elnöke
Brenzovics László). Szakmai ellenőrző szerve Ukrajna Oktatási és Tudományos
Minisztériuma.
Az intézmény élén a főigazgató, Soós Kálmán, valamint az elnök, Orosz
Ildikó áll. Munkáját két főigazgató-helyettes segíti: Csernicskó István
a tanulmányi és tudományos, Csizmár Béla pedig a gazdasági ügyeket felügyeli.
A főiskola legfőbb döntéshozó szerve a Főiskolai Tanács, amelynek az
alapítvány elnöke, a főigazgató, a főiskola elnöke, valamint a főigazgató-helyettesek
mellett a tanszékvezetők és a Hallgatói Önkormányzat elnöke a tagjai.
A
KMTF-en 1998-tól négy tanszék működik:
-
a Nyelvészeti tanszék (tanszékvezető Kótyuk István);
-
a Természettudományi és matematikai tanszék (tanszékvezető Barkáts
Jenő);
-
a Pedagógiaiés pszichológiai tanszék (tanszékvezető Orosz Ildikó);
-
és a Történelmi és társadalomtudományi tanszék (tanszékvezető Soós
Kálmán).
A
Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola bázisán 1999-ben létrejött a
LIMES Társadalomkutató Intézet, melynek célja a Kárpátalján folyó társadalomtudományi
kutatások szervezése, koordinálása, a helyi magyar közösséggel kapcsolatos
dokumentumok gyűjtése, rendszerezése. Az Intézet igazgatója Soós Kálmán,
tudományos titkára Csernicskó István.
A
KMTF kezdettől fogva nemcsak mint oktatási intézmény, hanem mint kulturális
és szellemi központ is szolgálja a Kárpátalján élő magyarságot. Ezt
jelzi többek között az a számos kulturális, tudományos rendezvény, amelyek
a főiskola szervezésében kerültek lebonyolításra. Az alábbiakban ezekből
említünk néhányat.
•
1995. május 20.: Magyarság és jelen — könyvhéti rendezvény.
• 1995. október 13.: A 800 éves Halotti Beszéd — tudományos konferencia.
• 1996. május: Kárpátalja — tudományos konferencia.
• 1996. október 17.: 1000 éves a magyar iskola — iskolatörténeti
konferencia.
• 1997. május 25.: Beregszász — tudományos konferencia.
• 1999. március: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emléke
— tudományos konferencia.
• 1999. május: Tudományos találkozó és megbeszélés az MTA Kisebbségkutató
Műhelyének munkatársaival
• 2000. november 27.: Magyar Millennium. Nemzetközi tudományos konferencia.
• 2000. december 9.: Túlélési esélyek és stratégiák Kárpátalján
a XXI. század küszöbén. Tudományos tanácskozás.
• 2000. december 14-15.: A magyar történelem oktatása a Kárpát-medencében.
Nemzetközi konferencia.
• 2001. február 16.: Állás-, oktatási és információs börze.
• 2001. október 4.: Találkozó Kárpátalja magyar ifjúsági szervezeteinek
vezetőivel stb.
• 2002. november 8–10.: Idegennyelv-oktatás kisebbségi környezetben.
Nemzetközi tudományos konferencia.
• 2002. december 14–15.: Kossuth Lajos és kora. Nemzetközi tudományos
konferencia.
Az
említett rendezvények mellett rendszeresen megemlékezünk az 1848/1849-es
forradalom és szabadságharc eseményeiről és az 1956-os forradalomról.
Több kulturális eseménynek is otthont adott intézményünk. Író–olvasó
találkozóinkon a helyi magyar irodalmi élet képviselői mutatkoztak be
hallgatóink és tanáraink előtt. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek
Révész Imre Társasága kiállítást rendezett a főiskola falain belül.
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház rendszeresen bemutatja
repertoárját hallgatóink számára is.
A főiskola
2002-ben Mádl Ferenc, Magyarország Köztársasági elnöke, illetve Anatolij
Kinah, Ukrajna miniszterelnöke jelenlétében átadta a hallgatóknak az
intézmény diákotthonát. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával vásárolt
és felújított, Beregszász központjában álló korszerű épület 85 diák
számára biztosít kényelmes szállást, nyújt kulturált pihenési, szórakozási
lehetőséget. A diákok a kollégiumban térítésmentesen közel 20 szakkollégium
közül választhatnak. A legkedveltebbek közé tartozik például az angol,
a német és az ukrán nyelvi szakkollégium, illetve a tánckör. A Kollégium
igazgatója Kohut Attila.
|
A
főiskola mint szellemi és tudományos műhely
|
A
főiskola egyben tudományos műhely is. Tanáraink, munkatársaink tollából
számos tankönyv, oktatási segédkönyv, tudományos monográfia, ismeretterjesztő
kiadvány született, oktatóink több rangos nemzetközi konferencián képviselik
a KMTF színeit. Az alábbiakban a főiskola munkatársai által írott tudományos
kiadványok közül említjük meg a jelentősebbeket.
·
Beregszászi Anikó, Csernicskó István és Orosz Ildikó: Nyelv, oktatás,
politika. Beregszász: KMTF, 2001.
·
Csatáry György: Levéltári kalászatok. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 1993.
·
Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris, MTA Kisebbségkutató
Műhely, 1998.
·
Deák Ferenc: A jövőbe tekintve.
Iskolapedagógiai írások. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 1996.
·
Kobály József: Sine ira et studio. Ungvár: KMKSZ, 1998.
·
Kobály József: Bronzezeitliche Depotfunde aus Transkarpatgebiet (Ukraina). Prähistorische
Bronzefunde, Abt. XX, B. 4. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 1999. (német
nyelven)
·
Kótyuk István: Anyanyelvünk peremén. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 1995.
·
Kovács Miklós: Üzenet a kalapács alól. Ungvár: KMKSZ, 1998.
·
Margitics Katalin: Ukrán–Magyar iskolai kisszótár. Beregszász,
KMTF, 2001.
·
Nagy Béla (társzerző: Nyikolajcsuk, V. I.): Малий практикум
з
генетики
з
основами
селекції.
Ungvár: Ungvári Állami Egyetem, 1997. (ukrán nyelven)
·
Nagy Béla (társszerző: Nyikolajcsuk, V. I.): Курс лекцій
генетики
з
основами
селекції. Ungvár: Ungvári Állami Egyetem, 1997.
(ukrán nyelven)
·
Nagy Béla (társszerzők: Nyikolajcsuk, V. I., Belcsházi, V. J., Bilik, P. P., Vajda, P. V.): Спецпрактикум з біохімії
і
фізіології
рослин.
Ungvár: Ungvári Állami Egyetem, 1997. (ukrán nyelven)
·
Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás esélyei Kárpátalján. Ungvár–Budapest: Intermix
Kiadó, 1995.
·
Orosz Ildikó – Csernicskó István: The Hungarians in Transcarpathia. Budapest:
Tinta Publishers, 1999. (angol nyelven)
·
Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok.
Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 1995.
·
Vári Fábián László: Vannak ringó bölcsők. Kárpátaljai magyar népballadák. Ungvár–Budapest:
Intermix Kiadó, 1992.
A
tanárok mellett a diákok is számos sikerrel büszkélkedhetnek tudományos
téren. Pápai Szilvia Magyarországon,
az Országos Tudományos Diákköri Konferencián ért el második helyezést,
Váradi Natália az ‘56-os Intézet által kiírt pályázaton szerepelt
eredményesen. Medvecz Andrea, Karmacsi Zoltán, Berghauer
Sándor, Fodor Katalin, Márku Anita, Sándor Andrea, Lakatos Karolina,
Puskás Erika és Váradi Natália, Pecsora Éva, Szabó Zita és Hires Emőke hallgatók pedig a Kárpátaljai
Magyar Szellemi Kollégium (KMSzK) ösztöndíját érdemelték ki.
A KMTF oktatóinak és diákjainak tudományos publikációit
a főiskola a 2000. évvel kezdődően évkönyv formájában teszi közzé Acta
Beregsasiensis.
Ezen eredmények hátterében természetesen ott áll a
főiskola könyvtára, amely közel 25 ezer kötettel áll a hallgatók és
a tanárok rendelkezésére. A könyvtár vezetője Répási
Ildikó.
2001. november 12-től a KMTF
bázisán az Arany János Közalapítvány támogatásával létrejött a Magyar
Tudományos Akadémia Ukrajnai Kutatóállomása.
Intézményünk a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel
által a kárpátaljai magyar pedagógusok számára szervezett nyári továbbképzéseknek
is otthont ad, illetve oktatói révén bekapcsolódik a tanfolyamok munkájába
is.
|
A
főiskola Hallgatói Önkormányzata
|
A
KMTF Hallgatói Önkormányzata (HÖK) 1996-ban alakult. Jelenlegi elnöke
Lakatos Karolina.
A
KMTF HÖK 1999 tavaszától működik hivatalosan is bejegyzett szervezetként,
önálló jogi személy. Tagjai nemcsak a főiskola hallgatói lehetnek, hanem
minden Kárpátalján tanuló magyar anyanyelvű diák, aki a tagsági díj
befizetésével belép a szervezetbe, s elfogadja a HÖK alapszabályát.
A HÖK különböző kulturális és szabadidőprogramokat
szervez: gólyabál, futballtorna, asztalitenisz-verseny, kosárlabdatorna,
sakkverseny, tanár–diák vetélkedő. Különböző klubokat működtet: filmklub,
színjátszó-kör, tánckör. Kéthetente az Irodalmi Szalon rendezvényeire
gyűlnek össze a hallgatók. A HÖK diákújságot is alapított, amelyet negyedévente
jelentet meg.
|
Nemzetközi
kapcsolatainkról
|
A
KMTF-nek számos ukrajnai intézmény mellett több külföldi felsőoktatási
és tudományos központtal van állandó kapcsolata.
A legszorosabban
a Nyíregyházi Főiskolával működünk együtt, amit az is jelez, hogy főiskolánkon
óraadóként számos nyíregyházi kolléga dolgozik, illetve hogy hallgatóink
hosszabb-rövidebb részképzésen vesznek részt Nyíregyházán. Szoros a
kapcsolatunk a Szent István Egyetemmel is.
Főiskolánk tudományos
kutatóintézete, a LIMES Társadalomkutató Intézet révén szorosan együttműködik
a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi és Kisebbségkutató Intézetével,
a főiskola pedig a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetével.
A
Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 1993-as létrejötte, illetve 1996-os
önállósulása óta folyamatosan halad az intézményteremtés útján. Távolabbi
és közelebbi feladatok mindig akadnak. Jelenleg ilyen sürgető feladat
a főiskola végleges elhelyezésének kérdése. A KMTF jelenleg a Beregszászi
Református Egyház tulajdonát képező ingatlant bérli, ám a bérlemény
már szűk az egyre bővülő főiskola számára.
Beregszász megyei
jogú város önkormányzata a főiskola tulajdonába adta át a város főterén
álló egykori Bereg megyei törvényszék épületét. Az impozáns, Jablonszky
Ferenc tervei alapján a XX. század elején épült 5100 négyzetméter alapterületű
műemlék végérvényesen megoldaná a főiskola elhelyezését, méltó helyet
biztosítva ezáltal a kárpátaljai magyarság egyik legfontosabb intézményének.
Az épület jelenleg rendkívül romos állapotban van, mivel a második világháború
vége óta egy ideig szovjet katonai alakulat állomásozott benne, majd
egy finommechanikai üzemnek adott otthont. Az épület felújítása, oktatási
célokra való berendezése meghaladja intézményünk szerény lehetőségeit.
A felújítási munkálatokhoz támogatókat keresünk.
További feladataink
közé tartozik a már meglévő szakok, szakirányok bővítése, új szakok
indítása, illetve a főiskolán működő kihelyezett tagozatok ukrajnai
letelepítése, hivatalos elismertetése, valamint természetesen a képzési
feltételek további javítása, korszerűsítése.
|
