UA-90200 Beregszász Illyés Gyula sétány 1. Tel./fax: (380-31-41) 234-62; Tel.: 243-43, 245-80 e-mail: limes@kmtf.uz.ua Інститут суспілствознавства LIMES м. Берегово бульвар Д. Ійеша 1. 90200 – Україна. Тел./факс: (380-31-41) 234-62; Тел.: 243-43, 245-80

LIMES Társadalomkutató Intézet

A LIMES Társadalomkutató Intézet 1999. május 6-án alakult Beregszászon. Alapítója a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.

A KMTF kutatóintézeteként működik, annak alegységeként. A LIMES Társadalomkutató Intézet látja el az MTA Ukrajnai Kutatóállomásának feladatait is.

Az Intézet célja, hogy összehangolja a Kárpátalján folyó magyar vonatkozású társadalomkutatásokat, konferenciák, tudóstalálkozók szervezésével hozzájáruljon a helyi magyar tudományos élet fejlődéséhez, hogy alapkutatások végzésével minél többet tárjon fel a kárpátaljai magyar közösség múltjáról és jelenéről.

Szerkezeti felépítése

Az intézet élén az igazgató (dr. Soós Kálmán) és a tudományos titkár (dr. Csernicskó István) áll. A kutatómunka négy szekcióban (nyelvészeti, történelmi, oktatásszociológiai és dokumentációs) folyik. Az Intézethez kötődő kutatók társadalmi alapon végzik munkájukat.

A LIMES főbb kutatási irányai, programjai

1. A kárpátaljai magyar középiskolások továbbtanulási szándékai

A reprezentatív empirikus kérdőíves felmérés 2000. tavaszán valamennyi kárpátaljai magyar tannyelvű középiskola érettségiző diákjára kiterjedt, illetve azon ukrán tannyelvű közép- és szakközépiskolákra is, ahol jelentős számú magyar diák tanul. Az 595 főt érintő vizsgálatból kiderült, hogy melyek a kárpátaljai magyar érettségizők fő szempontjai az érettségit követő továbbtanulásnál, mely intézmények, szakirányok és szakmák a legvonzóbbak a fiatalok számára, illetve hogy milyen független szociális változók vannak hatással a fiatalok iskolaválasztására.

2. A kárpátaljai magyarság szociális helyzete, a háztartások infrastrukturális felszereltsége

A vizsgálat Kárpátalja egész magyarlakta településterületére kiterjedt 2000. tavaszán, és közel 600 kárpátaljai magyar család szociális helyzetéről, lakásviszonyairól, a háztartások infrastrukturális felszereltségéről nyújt képet. A kutatás fő hozadéka, hogy mint az első ilyen jellegű vizsgálat, jóval reálisabb képet fest a kárpátaljai magyar közösség szociális helyzetéről, mint a különféle becslések.

3. Hatékonyság a nyelvhelyességi kérdések oktatásában: kárpátaljai magyar középiskolások nyelvhasználati jellegzetességei

A reprezentatív mintára alapozó empirikus kérdőíves felmérés során 675 kárpátaljai magyar középiskolás töltött ki egy nyelvhasználati kérdőívet, amelyben olyan nyelvi változók megítéléséről, használatáról gyűjtöttünk adatokat, amelyekre a magyar nyelvközösség élénken reagál. Az élő, valódi beszélőktől származó adatokat elemző kutatásból kiderült, hogy a valós nyelvhasználat és a tankönyvekben, nyelvművelő kézikönyvekben kodifikált nyelvi eszmény között jelentős eltérés van. Kiderült az is, hogy a kárpátaljai magyar iskolák jelenlegi elméleti és módszertani szemléletükkel nem képesek felkészíteni tanulóikat arra, hogy a kommunikációs igényekhez igazítsák nyelvhasználatukat. Az érettségi előtt egy évvel, tehát amikor a magyar nyelvtan tanítása teljesen befejeződött, a kárpátaljai magyar középiskolások jelentős része bizonytalan a standard magyar norma használatában, ami a társadalmi előrejutás és elismertség egyik eszköze.

4. Nyelvi attitűdök és sztereotípiák

A vizsgálat során a kárpátaljai magyarságnak a velünk együtt élő ukránról alkotott nyelvi és társadalmi sztereotípiáit szándékoztunk megragadni. Az empirikus adatok számítógépes elemzése folyamatban van. Az előzetes eredmények arra engednek következtetni, hogy a kárpátaljai magyarság saját magát, saját nyelvváltozatait pozitívan ítéli meg, az ukrán nyelvet és Ukrajnát mint államot azonban nem. Amíg az adatok teljes körű elemzése nem fejeződik be, nem fogalmazhatunk meg következtetéseket.

(Az adatok előzetes bemutatása a

Az ukrán nyelv oktatásának problémái Kárpátalja magyar iskoláiban

honlapon érhető el.)

5. A kárpátaljai magyar értelmiség anyaország-képe

A vizsgálat arra keres választ, hogyan látja a kárpátaljai magyar intelligencia Magyarországot. A kisebbségiek Magyarországhoz fűződő viszonya ugyanis nagy jelentőséggel bír a közösség jövőjét illetően. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a kárpátaljai magyarok Magyarország-képe számos mozaikból tevődik össze, amelyek között pozitív és negatív kockák egyaránt vannak. A vizsgálat eredményei hamarosan könyv formájában is hozzáférhetővé válnak.

6. A kárpátaljai munkaerőpiac magyar vonatkozásai

Az elején járó vizsgálat célja, hogy felmérje: milyen potenciális munkalehetőségek vannak a megye magyar településterületén belül, amelyek a magyar lakosság számára is hozzáférhetők. A vizsgálat során felmérjük egyrészt az állami és vállalkozói szektor igényeit, másrészt a munkaerő-kínálatot.

A LIMES Társadalomkutató Intézet eddigi rendezvényei

Intézetünk fennállásának rövid ideje alatt négy jelentős nemzetközi konferenciát szervezett, és egyéb rendezvények lebonyolításában is részt vett.

1. Nagydobrony – 2000 (2000. július 30., Nagydobrony, társszervezőkkel együtt). A tanácskozáson az egyik legnagyobb kárpátaljai magyar falu néprajzi, történeti, nyelvészeti értékeit vették számba az előadók.
2. Magyar Millennium. A magyar állam és a Kijevi Rusz a IX-XIII. században (2000. december 2., Ungvár, társszervezőkkel együtt). A nemzetközi tudományos konferencián először cseréltek eszmét egymással a független Ukrajna é Magyarország történészei, hogy megvitassák a két szomszédos nép történelmének vitás kérdéseit.
3. Túlélési esélyek és stratégiák Kárpátalján a XXI. század elején (2000. december 9., Beregszász). A konferencián a közösség esélyeit és lehetőségeit latolgatták elméleti és gyakorlati szakemberek, kárpátaljai és magyarországi politikusok, közgazdászok, vállalkozók stb.
4. A magyar nép történetének oktatása a Kárpát-medencében (2000. december 15-16., Beregszász). A konferencia célja az volt, hogy képet kapjunk arról: hogyan, milyen szempontok szerint, milyen elméleti keretben oktatják, illetve oktatják-e a magyar nép történetét Magyarországon kívül a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláiban.
5. Állás- és információs börze (2001. február 16., Beregszász, társszervezőkkel együtt). A tájékoztatón közel 160 érdeklődő előtt a kárpátaljai felsőoktatási intézmények vezetői, a Kárpátaljai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíjtanács elnöke, az Apáczai Közalapítvány képviselője, illetve a beregszászi járási munkaügyi központ vezetője, valamint a megye magyar nagyvállalkozói tájékoztatták a jelenlévőket és a sajtót a hazai és magyarországi továbbtanulási- és ösztöndíj-lehetőségekről, a betölthető állásokról.

Az Intézetnek már két kiadványa is megjelent:

1. Orosz Ildikó és Csernicskó István The Hungarians in Transcarpathia (Budapest, Tinta Publisher, 1999) című angol nyelvű könyve, amelynek célja az, hogy hírt adjon a nemzetközi közvélemény előtt a kárpátaljai magyar közösségről, létezéséről, problémáiról.(A kötet megrendelhető a 1116 Budapest, Szatmárhegy u. 13. címen, a 208-5811 budapesti telefonszámon, illetve a kissgabo@mail.elender.hu e-mail-címen.)

2. Beregszászi Anikó, Csernicskó István és Orosz Ildikó: Nyelv, oktatás, politika. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, Beregszász, 2001.

Megjelenés alatt áll Soós Kálmán könyve is, emelyben a szerző a kárpátaljai magyarság anyaország-képét elemzi. Emellett munkatársaink természetesen számos tanulmányt, cikket publikáltak, több nemzetközi konferencián vettek részt és tartottak előadást.

Beregszász, 2002.